A szelepemelés mértéke az elõzõ részben említett vezérlési idõhöz hasonlóan fontos paraméter.

A szelep elmozdulását a fészekrõl szelepemelésnek nevezzük. Az elméleti levezetést mellõzve, szükséges értékét könnyen meghatározhatnánk a szelepátmérõ 25 %-ában. Ennél az emelési értéknél a szelep kerülete mentén megnyíló palástfelület megegyezik a szelep keresztmetszetével.

Csakhogy a valóságban, ha egy gáz (friss keverék, vagy kipufogógáz) szûk résen áramlik keresztül, az áramlás a rés után összehúzódik. Ezért a szelep kerülete mentén a hatásos keresztmetszet minden esetben kisebb, mint a szelepfészek és szelep között rendelkezésre álló geometriai keresztmetszet. Ebbõl látszik, hogy ha a szelepemelés értéke a fent említett 25 % lenne, akkor mindössze 20-22 % hatásos keresztmetszet valósulna meg. Annak érdekében, hogy az áramlás hatásos keresztmetszete megegyezzen a szelep által meghatározott értékkel, a kipufogó szelepet az átmérõjének kb. 27-30 %-ra, míg a szívószelepet átmérõjének kb. 28-34%-ra szokták emelni. Kétszelepes gépeken, ettõl nagyobb, míg nagy lökettérfogatú négyszelepes erõforrásokban ettõl kisebb emelési értékekkel is találkozhatunk.

A hatásos keresztmetszet mindig kisebb, mint a lehetséges geometriai keresztmetszet

A szelepek "túlemelésének" van egy másik oka is. Ha egy bizonyos motorban a szelep átbocsátó képessége, pl. 27% szelepemelésnél éri el legnagyobb értékét, akkor célszerû egy kicsit nagyobb emelést, pl. 30%-ot alkalmazni. Ez azért hasznos, mert így a 27%-nál átáramló maximális gáz mennyiség hosszabb ideig képes a szelep mellett a hengerbe jutni, vagy onnan kipufogni. Ha csak 27% ra emelnénk a szelepet, akkor a legnagyobb átbocsátó képességét mindössze egy pillanatra érné el, hiszen a bütyök folyamatosan emeli és süllyeszti a szelepet. Ezáltal a gázcsere minõsége és a teljesítmény romlana.

A szelepemelés elõbb meghatározott értékét a vezérmû bütyök magasságába "kódolják". Emelõtõkés gépeken a bütyök magasság és a szelepemelés megegyezik. E megállapítás himbás kialakítású vezérmûre már nem igaz. Ezekben a blokkokban a szelep mozgatását egy himba közbeiktatásával oldják meg. A himba lehet egykarú, vagyis a szelep és a vezérmûtengely bütyke a himba ugyanazon oldalán vannak (pl. Kawasaki ZX10). Kétkarú a himba akkor, ha a szelep a himba forgástengelyének az egyik, a vezérmûbütyök pedig a forgástengely másik oldalára esik (pl. Honda CB 450). A himba karáttétele a szelepemelés értékét módosítja, mintegy felnagyítja. Így azonos bütyök magasságnál, annál nagyobb a szelepemelés, minél nagyobb a karáttétel. A himba karáttételét a bütyök-himba forgástengely, illetve a szelep-himba forgástengely távolságok aránya adja.

Himbás szelepemelésnél a karáttétel a fenti összefügés- sel határozható meg

Legkevesebb gépmunkával és mérsékelt kockázattal legegyszerûbben a himbás motorokon növelhetõ a szelepemelés. A himba forgástengelyét a lehetõségekhez mérten közelítsük a bütyökhöz. Ezzel a himba karáttételét növeljük. Az alkatrészek méretét figyelembe véve fõleg a kétkarú himbás konstrukciók módosíthatók hatékonyan. Néhány tized millimétertõl akár egy milliméterrel nagyobb maximális emelést valósíthatunk meg ily módon. Egykarú himbás gépeken a hengerfejben rendelkezésre álló hely szûkössége korlátozza az így végrehajtható tuningot.

Emelõtõkés motorokon korántsem ilyen egyszerû a helyzet. Ahhoz, hogy az emelés értékét megváltoztassuk, magát a bütyökprofilt kellene módosítanunk. Ez elvileg abból áll, hogy a bütyök alapkörét kisebb átmérõjûre köszörülik. Csakhogy a bütyök felületkeményített anyagból készül, ezért a köszörülés mélysége legfeljebb akkora lehet, amellyel a kemény kérget még nem távolítják el. Ha ez mégis megtörténne, a bütyök igen gyorsan elkopna. E mellet az ilyen beavatkozás módosítja a szelepemelés folyamatát. A gyárban gondosan kiszámolt emelési jelleg megváltoztatása jelentõsen megváltoztatja a szelep és a szeleppel együtt mozgó alkatrészek terhelését. Ez akár vezérmûtengely törést is eredményezhet, annak minden további következményével (görbe szelepek, beszakadt dugattyútetõ, stb.). A fenti lehetséges katasztrófák miatt jobb, ha egy kittes vezérmûtengelyt szerzünk be. Biztosak lehetünk, hogy egy ilyen tengely nemcsak magasabb emelést biztosít, de hosszabb nyitási idõt is. Ezzel ugyan elveszítjük az alkotás örömét és néhány forintot, de mindenképpen kevesebbet kell költeni motorfelújításra. Nem megvetendõ az sem, hogy a házilagos próba-szerencse módszerrel elkészített vezérmûtengellyel ellentétben, a kittes tengely biztos, hogy nagyobb teljesítményt biztosít.

A szelepemelés és vezérlési idõ módosításánál mindig vegyük figyelembe a dugattyúban kialakított szelepzsebek mélységét, a szelepvezetõ vezérmûtengely felé kiálló hosszát, a szelep és a vele mozgó alkatrészek tömegét, valamint a szeleprugó teherbíró képességét.

Kovács László